• 

Erdély keleti részén, Maros megyében található szülőfalum, Sóvárad. A völgyet hosszanti irányban övező dombokat és kisebb hegyeket kaszálók, legelők, de főként nagy kiterjedésű bükk- és tölgyerdők borítják. 

Sóváradot átszeli a marosvásárhelyt Székelyudvarhellyel összekötő műút és a Balázsfalva-Parajd közti vasútvonal. „Szovátától búcsút véve, csakhamar felötlött Sóváradnak messze ellátszó bádogos tornya; rövid félóra alatt a Küküllő melletti kiesen fekvő csinos faluba érünk” – írja Orbán Balázs A Székelyföld leírásában.

 A település bizonyíthatóan már 1332-ben pappal és templommal rendelkező szervezett egyházközségként létezett. A hajdani falu lakói  az állattenyésztés, növénytermesztés mellett szuszékkészítéssel foglalkoztak, ezért nevezték őket szuszékdöngetőknek. A különböző méretű gabonatartó szuszékoknak és kisebb ládáknak elkészítése régi, sóváradi módon sok különleges munkát és szerszámot igényelt. Ezen eszközöket és készítési módokat manapság már kevés falubeli ember ismeri.

 A község látogatói sokat hallhatnak helyi érdekességként a Kis-Küküllőt átívelő két 19. századi fedeles hídról, ezek azonban már nem léteznek. A felső cserepes hidat az 1990-es évek elején egy árvíz vitte el, míg a középsőt lebontották. Ez utóbbit újra is építették félig, de fedele máig sem került vissza.

 A település a hagyományos erdélyi székely falvak képét nyújtja: 19. század végi, 20. század eleji népi építészet több emléke fennmaradt, melyeknek látványa kiegészül a fedeles faragott székely kapukkal, jellegzetes gazdasági épületekkel. 

A központban helyezkedik el a község impozáns református temploma, amely1763 és 1766 között épült a középkori templom helyén, az 50 m magas torony fél évszázaddal korábbi. Érdekes látványt mutat a templom mellett elhelyezkedő iskola épülete, amely a környék egyik legrégebbi, egyben az egyetlen fatornyos iskolája. Itt tanult például Király László költő is. 

A falusi élet kedvelői, a fürdőzni vágyók, az érrendszeri és légúti betegséggel küszködők, a történelmi korokat idéző helyek csodálói, a hegyvidéki környezet imádói bőven találhatnak elfoglaltságot, szórakozást, ha meglátogatják Sóváradot. De azok sem unatkozhatnak, akik a népi kultúra helyi jellegzetességei iránt érdeklődnek. Sóváradon takaros vendégházak várják a látogatókat, akik nyugodt környezetben, tiszta hegyvidéki levegőn pihenhetnek, élvezhetik a helybéli emberek vendégszeretetét. Betekinthetnek a falusi élet mozzanataiba, mint például: a lekvár főzés, gyógynövények gyűjtése, szénakészítés, állatok gondozása, mezőgazdasági munkák. Szekerezhetnek lovasszekérrel, megízlelhetik a hólabdát, kürtöskalácsot vagy pánkót, halászhatnak a Kis-Küküllőben, gyalogtúrázhatnak. És ha még többre vágynának, ellátogathatnak a környékbeli turistahelyekre.

 Az európai hírnevű szovátai Medve-tó csupán pár kilométerre van Sóváradtól. Turisták és betegek százezrei látogatják évente, akik eljönnek a sós vizű tavakban fürdeni s a gyógykezeléseket igénybe venni. Érdemes elkalandozni a havasok lábánál fekvő Vármezőbe is, ahol halastavak élővilágát csodálhatjuk meg, kedvünkre halászhatunk, elkápráztató tájakat csodálhatunk meg. A parajdi sóbányát messzi földről idejött turisták és beteg ezrei látogatják évente. A kimondottan légúti kezelésre érkező betegek naponta több órát töltenek a föld alatti bányában, ahol szabadidős tevékenységek biztosítják a bent tartózkodók szórakozását.  Itt tekinthető meg a sótörténeti múzeum, valamint a bánya temploma is, s akinek kedve támad valami bohókásat csinálni, az nyugodtan megnyalhatja a sófalakat. A korondi hatalmas kirakatok, az eladásra szánt tárgyakkal díszített udvarok, a különböző viseletek sokszínűsége pompás szórakozást nyújt a nézelődőnek, s az árusok mindezt megfűszerezik ízes korondi tájszólással. Tamási Áron szülőfaluját, szülőházát, síremlékét tekinthetjük meg Farkaslakán, mielőtt beérnénk Székelyudvarhelyre, a Székelyföld leghíresebb városába. A város a Székelyföld művelődéstörténetének legjelentősebb központja és évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye, az Udvarhelyi-medence egyik legkorábbi települése.     Sóváradhoz közel eső turisztikai látványosságok még a segesvári és marosvásárhelyi várak, jellegzetes épületek, de könnyen elérhető a bözödi tó is, amely egy elárasztott falu helyén keletkezett. S ha a bözödi tavat megkerüljük, érdemes ellátogatni Kőrispatakra a szalmakalp-múzeumba is, ahol a szalmafonás és kalapkészítés fortélyait ismerhetjük meg.

 S ha mindezen látványosságok kifárasztják a kedves turistát, visszatérhet megpihenni  sóváradi szállására, ahol terített asztalon várja a gőzölgő túrós puliszka, a házi szalonna és kolbász a kerti zöldségek ínycsiklandó ízeivel. Nem véletlen, hogy az önkormányzat a község fejlesztési prioritásának a turizmus fejlesztését tartja, hiszen a vidéki turizmus alapkörülményeinek adottsága és az eddigi látogatók száma arra engednek következtetni, hogy ez az a terület, amelybe érdemes befektetni.